Helsinki

            mini-útikönyv

Budapestről érkezve Helsinki tiszta levegőjű, nyugodt kisvárosnak tűnik, Észak-Finnországból érkezve pedig zsúfolt metropolisznak. Ebben a városban illetve környékén él vagy dolgozik minden ötödik finn, Helsinki a nagy kiterjedés és a természet védelme miatt mégis a legkellemesebb fővárosok közé tartozik. A finn-magyar turisztika mérlegének nyelve ma még észak felé lendül. A számukra viszonylag olcsó forma 1-es versenynek köszönhetően északi nyelvrokonaink közül évről-évre ezrek lepik el Budapest utcáit augusztus közepén, a magyar főváros egész nyáron kedvelt célpontja a finn turistáknak. Eközben Helsinki felé kevés magyar veszi útját. A nyaralni indulókat általában tévhitek tartják vissza: Helsinkiben mindig hideg van, a finn emberek nyersek, az árak pedig megfizethetlenek. Indulás előtt érdemes tisztázni, hogy mire számíthat az utazó, mert aki gótikus katedrálisokat vagy 22 fokosnál melegebb tengert vár üdülőfalvakkal, az csalódni fog. Ezzel szemben Helsinki kiváló célpontja a természetet, az aktív üdülést és nyugalmat kedvelőknek. A finn főváros bizonyos értelemben egzotikus célpont is, hiszen az utazó a világ egyik legjobban működő, modern de hagyományait mégis őrző, friss, fiatalos, tiszta és biztonságos városba csöppen.

Hogyan juthatunk kel Helsinkibe

Repülővel
A Malév és a Finnair egyaránt napi 2-2 járatot üzemeltet Budapest és Helsinki között, reggeli és délutáni indulásokkal. A repülési idő 2,5 óra, mivel Finnország egy időzónával keletebbre fekszik, az út "papíron" 2 órával hosszabb odafele, mint vissza. A Finnair gépek kétségkívüli előnye, hogy az utazási irodákon keresztül a Malév 69-72 ezer forintos árával szemben már 65 ezer forint körül is lehet rájuk jegyet kapni, ráadásul a finn légitársaság az út során korlátlan ingyenes italfogyasztással áll rendelkezésre. Ez úgy tűnik északi rokonainknál elengedhetetlen feltétele a szolgáltatásnak. Különösen érdemes a magyar forma-1-es nagydíj idejére tervezni az utazást, hiszen ekkor a Finnair az idelátogató szurkolósereg részére charterjáratokat is beállít. Jó lehetőség egy ilyen, a szurkolókért Budapestre jövő géppel visszaérkezni Magyarországra, hiszen 2001-ben például a jegy ára csak 45 ezer forint, diákoknak 29 ezer forint volt. Az árakhoz jelenleg 7 ezer forintos repülőtéri illeték tartozik. Néhány ezer forintos megtakarítás érhető el, ha sikerül kifogni egy harmadik légitársaság átszállásos ajánlatát. Ez viszonylag ritka, de érdemes utánaérdeklődni néhány magyar repülőjegy forgalmazónál.

Autóval
Bátran állítható, hogy a "kalandturizmus" a Budapest-Helsinki viszonylatban egyenlő a finn főváros szárazföldi megközelítésével, legyen szó autóról, buszról vagy vonatról. Bár a távolság légvonalban mintegy 1500 kilométer, ennél mindenképpen hosszabb útra és kompolásra kell felkészülni. Az Ukrajnán és Oroszországon keresztüli megközelítés biztonsági, üzemanyagellátási és útminőségi okokból jelenleg csak az igazán profiknak ajánlható. Nyugat felé haladva számos útvonal elképzelhető, de általában a Budapest-Varsó-Kaunas-Riga-Tallinn számít a legrövidebb járhatók közé. A lengyel-litván határon gyakran sokat kell várni és az ellenőrzés még a rendszerváltás előtti időkre emlékeztet. Előfordulhat, hogy a határőrök "jóindulatának elnyerése érdekében" anyagi áldozatot kell hozni. Mindenképpen számoljunk legalább 24 órányi vezetéssel Tallinnig. Onnan a Tallink hajótársaság naponta három kompot közlekedtet, melyek délutáni 12.30 és 19.30 közötti indulással 4 óra alatt érnek Helsinkibe. A jegy ára szezontól függően 240-320 észt korona személyenként, autónként pedig 265 koronát számolnak fel. (1 észt korona kb. 16 forintba kerül) Ingyen utazhat legfeljebb két 11 éven aluli gyermek, a harmadiknak viszont már jegyet kell venni. Kedvezményt kapnak a diákok és a 18 év alattiak is.
Tallinn mellett el lehet hajózni Helsinkibe 36 óra alatt a németországi Lübeckből vagy 13 óra alatt akár Stockholmból is. Utóbbi megoldásnál Svédországot is célszerű komppal megközelíteni, például a németországi Sassnitzből. Bármely útvonalat választva általánosan jellemző, hogy a Balti-tenger eléréséhez mintegy 24 órányi vezetés szükséges, a Szlovákia-Csehország-Németország-Svédország útvonalon az üzemanyag ára minden határátlépés után emelkedik, ezért célszerű előtte tankolni.

Vonattal
Budapest-Helsinki járat jelenleg nincs, így az átszállásokat nem lehet elkerülni. A távolság miatt a vonatjegy ára olyan magas, hogy mindenképpen érdemes valamilyen kedvezményes utazási formát választani. Ezek közül legismertebb a korlátlan másodosztályú utazást biztosító Inter Rail bérlet, melynek 26 év alattiaknak szóló olcsóbb és 26 év fellettieknek való változata is kapható Magyarországon. A bérlet zónákra osztja Európát, mivel a rendszernek jelenleg nem tagja a Baltikum, ez az útvonal kiesik. Legolcsóbb megoldás a Budapest-Bécs-Regensburg-Berlin-Malmö-Stockholm-(komp) Helsinki utat választani, mert ekkor csak két zónára kell megváltani a bérletet 56 759 forintért illetve 26 éves kor felett 79 624 forintért. Regensburgban, Berlinben, Malmoben és Stockholmban mindenképpen, és esetleg Bécsben is át kell szállni. Berlinig el lehet jutni Pozsonyon és Prágán keresztül is, de reggeli indulással például csak ugyanazt a Berlin-Malmö vonatot lehet elérni, melyet az említett németországi kerülovel. Csehország és Szlovákia érintéséhez viszont háromzónás Inter Rail bérletet kell váltani 64 291 illetve 26 év felett 90 384 forintért. Malmö eléréséhez reggeli Budapesti indulással mintegy 24 óra szükséges és kedvező csatlakozással újabb 24 óra a Malmö-Stockholm vonatúthoz és egy éjszakai Stockholm-Helsinki kompúthoz. Malmö és Stockholm között gyakorlatilag csak InterCity vonatok közlekednek. Erre kötelezo a helyfoglalás, melynek hiányában az utazó könnyen Dél-Svédországban ragad. A Stockholm-Helsinki és Stockholm-Turku kompokon az Inter Rail bérletre 50 százalékos kedvezményt adnak.

Busszal
A Eurolines szervezetnek jelenleg nincs közvetlen járata, így a vonathoz hasonló megoldások jöhetnek szóba. Budapest-Tallinn járat szintén nincs, így a legelfogadhatóbb célpontnak Stockholm tunik. A közvetlen busz hétfonként reggel 6.45-kor indul Budapestről és másnap este 7 órára érkezik a svéd fovárosba. Az oda-vissza útra szóló jegy ára 50 900 forint. Stockholmból naponta 4 komp jár Helsinkibe. Létezik buszjárat Varsó és Tallinn között is, a jegyet azonban Lengyelországban kell megváltani.

Mikor menjünk Helsinkibe

A finn fováros minden ellenkező híresztelés ellenére egész évben kedvező célpont, bár a magyar utazóknak az olcsóbb szálláslehetőségek és az időjárás miatt inkább a nyári hónapok ajánlhatók. Június vége és július számít a legmelegebb időszaknak, az elmúlt években kimondottan meleg, 30 fok feletti napi csúcsokkal. A nap éjszaka is majdnem végig süt, ezért nincs hideg. Augusztusban esősebbre fordul az idő, de egészen a hónap végéig gond nélkül lehet sátorozni. Esőre és hirtelen, de átmeneti hőmérsékletcsökkenésre mindig számítani kell. A tavak és a tenger hőmérséklete júliusban a legmelegebb, de 20 fok fölé ritkán emelkedik. Szeptember végétől áprilisig bármikor eshet a hó, október és március között mindig. A város és környéke kitunő sífutópályákkal és egyre több alpesi sípályával is rendelkezik. Télen nagyobb szállásköltséggel, de a nyárinál jóval alacsonyabb repülőjegyárkkal lehet számolni. A téli hó és sötétség a városon belül egyáltalán nem zavaró, hiszen a közvilágítás kitűnő és az utakat is jó állapotban tartják.

Megérkezés Helsinkibe

A repülő az erdő közepén landol, ráadásul nem is Helsinki területén. Az útlevélellenőrzés gyors és magyar utasoknak általában zökkenőmentes. A tágas légikikötő Vantaa nevű elővároshoz tartozik, ahonnan a 615 jelzésű busszal mintegy 25 perc alatt jutunk be a központba. A taxik körülbelül 20 euróért visznek be a városközponthoz. Ugyanide, a Rautatientorira érkeznek a nemzetközi autóbuszok és itt van a központi vasútállomás is. A nemzetközi kikötő szintén közel van a központhoz, az Esplanadi nevu kettős sétányon elindulva bármelyik utcán jobbra fordulva a központi bevásárlónegyedbe érünk.

Közlekedés

A tömegközlekedési eszközök tiszták, gyorsak és pontosak. Egy vonaljegy jelenleg 2 euróba, gyerekeknek 1 euróba kerül akkor, ha a villamoson vagy a buszon vesszük meg. A jegyárusító helyeken 1,40 euró illetve 70 cent. A 10 utazásra jogosító jegy 12,80/4,30 euró, az egynapos korlátlan bérlet ára 4,20/2,10, a háromnaposé 8,40/4,20 az ötnaposé 12,60/6,30 euró. A nevezetességek döntő többsége a városközpontban található, mely gyalog is könnyen bejárható. A több utazást tervezőknek ajánlott a Helsinki Card vásárlása. Ez az összes városi és elővárosi busz, villamos, a környező szigetekre közlekedő kompok és a metróvonal korlátlan használata mellett számos múzeumba is ingyenes belépőként szolgál, váltható 1, 2 és 3 napos változatban 24/32/38 euróért, gyermekeknek 9/12/14 euróért. A kártya a jegyekhez és bérletekhez hasonlóan az első tömegközlekedési eszközön vagy az első múzeumban történt érvényesítés pillanatától érvényes. A 3T jelű villamos körjárat, melynek útvonala szándékosan a legfontosabb látnivalókat érinti. Helsinkiben egy metróvonal van, mely Kelet-Nyugat irányban elsősorban a külvárosok összeköttetését biztosítja. A metróban a Nyugat-Európában megszokott, de a magyartól eltérő módszerrel a szerelvények érkezéséig számított időt jelzik. A jegy nélkül utazók 42 eurós bírságot fizetnek a jegyáron felül, az ellenőrök hármasával járnak és nem hatódnak meg a tudatlannak mutatkozó külföldiektől.
 

Pénz

Finnország hivatalos pénzneme 2002 január 1 óta az euró, váltópénze a cent. Egy euró kb. 250 forintot ér. Helsinki belvárosában számos valutaváltó muködik, melyek általában vaskos összegeket számítanak fel váltásonként. Hitelkártyát gyakorlatilag minden üzletben elfogadnak, de a csak elektronikus környezetben használható (például Visa Electron, vagy Cirrus-Maestro) plasztiklapokat csak a nagyobb helyeken. Készpénzfelvételre alkalmas automatákat szintén minden sarkon találni. A bankok általában 9.15 és 16.15 között tartanak nyitva, de pénzváltásra inkább a magánirodákat célszerű igénybe venni. Ezek hétvégén is nyitva vannak és általában a bankoknál kedvezőbb árfolyamokkal dolgoznak.

Tájékozódás

A város központjának az Esplanadi sétány és a vele párhuzamos Aleksanterinkatu (katu=utca) közötti bevásárló-sétálóutca rész tekinthető. A területet egyik oldalról a tenger és a kikötő, másik oldalról a Mannerheimintie (tie=út) zárja le. Ettől északra néhány utcányira található a vasúti és buszpályaudvar, még északabbra a Töölönlahti (lahti=öböl) a köré épült Finlandia palotával Olimpiai Stadionnal és botanikus kerttel. A központtól keletre fekszik a (Katajanokka) nevű negyed messziről felismerhető ortodox templomával. A belváros szívében magasodik és jó tájékozódási pontként szolgál a Helsinki jelképévé vált hófehér székesegyház.

Nyelv

A finn és a magyar nyelv rokona egymásnak. Legfőbb hasonlóság, hogy mindkettő a világ legnehezebben tanulható nyelvei közé tartozik, ezért csak a legelszántabbak vágnak bele a tanulásba. A szavak csak nyelvészeti alapismeretek birtokában hasonlítanak egymásra, a nyelvtani rendszer pedig nem hasonlít a többi nyugat-európában beszélt nyelvhez. Helsinkiben gyakorlatilag mindenki, még az öregebb korosztály tagjai is beszélnek angolul, ritkábban németül is. Finnországnak a finnen kívül egyenértékű hivatalos nyelve a svéd is, az országban élő mintegy 6 százalékos kisebbség miatt. Az iskolában kötelező tantárgy a svéd. Helsinki-Helsingfors-ban ennek megfeleloőn minden hivatalos táblát kétszer írnak, először finnül, másodszor svédül. A metróban a megállók nevét egymás után finnül és svédül is bemondják. A nyugat-európában használt nyelvek valamelyikét beszélő utazónak inkább a svéd feliratok nyújtanak több információt.

Vásárlás

A nemzetközi kikötőben minden délelőtt kinyit a piac, mely nem csak jó vásárlási lehetőség, de turistalátványosság is. A halászok hajóikból árulják portékájukat, a sok kézműves asztala között pedig gombamódra nőnek a kávézó és étkezősátrak. A méltán világhírű finn formatervezés hatása már a kisipari termékeken is szembetunő. Érdemes szemügyre venni az esztétikai élvezet nyújtása mellett hallatlanul funkcionalista fa használati és dísztárgyakat, a lapp hagyományokat őrző szőtteseket, sapkákat, kesztyűket. Elmaradhatatlan áru a rénszarvasbőr. A piac a sokfajta hal mellett kiváló gyümölcskínálattal is rendelkezik, erdei gyümölcsök illata lengi körül a teret. A természeti adottságok miatt a lazac és az áfonya olcsóbb mint Magyarországon. A helyiek által "lakkának" nevezett mocsári szeder kissé drágább, de érdemes megkóstolni, hiszen csak az északi mocsaras vidéken terem. Alkudni általában nem szokás, még a piacon sem.
A hagyományos áruházakat kedvelők szintén nem fognak csalódni. A Mannerheimintie egyik egész épületblokkját foglaló Stockmann áruházóriás kínálata minden igényt kielégít, de a belváros tele van kisebb üzletekkel is. A ruhaboltokban elsősorban nem az olasz, hanem a brit-skandináv divatáramlatok uralkodnak, a leárazások miatt sokszor a magyarországinál olcsóbb árakkal. A hangulatos ócskapiacot nyugat felé sétálva a Lönnrotinkatun érjük el, még mielőtt az utca a teherkikötőbe torkollna.

Látnivalók

Helsinki meglepően sok múzeumot tart fenn, jól megrendezett kiállításokkal. A finn művészet iránt érdeklődők az Ateneumban, elégíthetik ki kiváncsiságukat. Itt jó gyűjtemény látható az aranykornak nevezett századforduló munkáiból. A nemzeti galéria finn megfelelőjében a magyar utazók előtt általában Akseli Gallén-Kallela Kalevala ihletésű festményei a legismerősebbek. A belépő 5,50 euró, szerda délutánonként 5 és 8 óra között a belépés ingyenes, 18 éves kor alatt szintén nem kérnek belépőt, és Helsinki Carddal is további fizetés nélkül látogatható. A múzeum hétfőn zárva tart, kedden 9-18, szerdától péntekig 9-20, hétvégén 11-17 óráig fogadja a látogatókat. A nemzeti múzeum, Kansallismuseo a finn történelem keresztmetszetét adja, a kiállítást többéves átalakítás után nyitották meg újra. Hétfőn zárva van, kedden és szerdán 11-20, a többi napon 11-18 óráig tart nyitva, a belépő 4 euró, Helsinki Carddal ingyenes.
Helsinki tengerparti szigetvilága számos érdekes látnivalónak ad otthont. Ezek közül talán a Suomenlinna/Viapori hat szigetből álló csoportosulás a legismertebb. A kikötőből komppal megközelíthető tengeri erődítményt svéd kezdeményezésre építették 1748-ban az orosz támadások ellen. Késobb a cári seregek elfoglalták és 110 évig a svédek ellen védte a birodalmat. Ma kedvelt kirándulósziget hangulatos épületekkel. A tengerparton nyugat felé sétálva vagy a 24-es busszal a végállomásig utazva érhető el Seurasaari szigete, mely az ország minden tájáról idehozott régi épületekből álló skanzennek ad otthont. Az 1909-ben alapított 15 hektáron elterülő múzeumszigeten mindig van valamilyen egyéb rendezvény is. A nyári napforduló fehér éjszakáján itt gyújtják meg a Finnországban nagy hagyománynak számító szentiván éji máglyát. Szigeten van a városi állatkert is, mely komppal a kikötőből közelíthető meg a legkönnyebben. A belépő felnőtteknek 4,20, gyermekeknek 2,50 euró, 7 éves kor alatt ingyenes. A sziget nyáron 10-20 óra között látogatható.
A városban három olyan templom is van, melyet a turisták nem hagynak ki. Az Aleksanterinkatun kelet felé haladva nagyobb térre érünk, ahol az ország legnagyobb katedrálisa emelkedik. Evangélikus székesegyház révén belülről igen puritán, a bejárat előtti magaslatról azonban egészen a kikötőig ellátni. Tovább haladva kelet felé az Uszpenszkíj ortodox katedrálishoz érünk, mely gazdag görög-keleti belsővel rendelkezik. A vasúti pályaudvartól indulva kelet felé közelíthető meg a város egyik fő látványosságának számító Sziklatemplom, melyet nevéhez híven merész építészeti megoldással sziklába süllyesztettek, majd üvegetővel borítottak. A templom kiváló akusztikáját számos koncert rendezésére használják ki.
A 3T jelzésű villamossal jutunk el Helsinki vidámparkjához.Nyaranta több mint egymillióan keresik fel a parkot, ahol érdemes megvenni a 17 eurós (120 cm-nél kisebbeknek 11,50 eurós) korlátlan használatot adó napijegyet, mert az egyébként menetenként 3,60 euróba kerülő játékok csábításának kevesen tudnak ellenállni. A park hétközben 16-22, hétvégén 13-22 óra között tart nyitva.
A központi vasútállomásról induló, leginkább a magyar HÉV-re hasonlító vonattal érhető el Heureka a csodák palotája. Vonatjegyet vásároljunk akkor is, ha van Helsinki Cardunk, mert az itt nem használható. A vonatról Tikkurila állomáson kell leszállni és a menetirány szerinti bal oldalon néhány százmétert visszafelé sétálni. A tudományos központ 10-18 óra között tart nyitva, a belépő ára 17 euró, gyermekeknek 11 euró.
A pályaudvar mögötti északi részen a Mannerheimintién elindulva Töölönlahtihoz érünk. Az öböl partjára épült a Finlandia palota, mely átadásakor merész tervezésű kongresszusi központnak számított, ma már inkább csak hírneve és a benne rendezett számos fontos találkozó miatt "kötelező látnivaló". Az öböl északi végén helyezkedik el az Olimpiai Stadion, ahol az 1952-es, a magyar sport számára különösen sikeres olimpiai játékokat rendezték.

Hol együnk

Nem könnyű Finnországban az étkezés költségein spórolni. Helsinki belvárosában egymást érik a kellemes, teraszos kávéházak és vendéglők, melyek azonban magyar viszonyokhoz képest meglehetősen borsos árúak. Érdemes tudni viszont, hogy a belvárosi sétáló- és bevásárlónegyed nem kifejezetten turistacsapda, hiszen itt az árak csak kicsit magasabbak, mint a külvárosokban.
A legolcsóbb étkezési lehetőséget a szupermarketek jelentik. Érdemes minél nagyobb választékkal rendelkezőt keresni, mert ezek általában készételeket, illetve sült húsokat, salátát és köretet is kínálnak viszonylag nagy választékban és kimérve. A nagy szupermarketekben egyre gyakrabban találni külön kialakított kis étterem-kávézó jellegű sarkokat, ahol a helyben vett áru fogyasztható. Árulnak itt pékárut és italokat is, önkiszolgáló jelleggel gyakran még mikrohullámú sütő is igénybe vehető. Átlagos étkű turisták ebédje körülbelül 5 euróba kerül. A belvárosban a két legnagyobb szupermarketnek talán a Stockmann áruház föld alatti osztálya és a Mannerheimintiéről megközelíthető Sokos áruház számít. Az utcán "grillcsirkéző" turistát a finnek diszkréten, de megbámulják, nem értik, miért kényszerül valaki erre a náluk szokatlan megoldásra.
A fenti fapados megoldást kis ráfordítással komplett éttermi ebéddé lehet változtatni. Helsinki egyik nagy előnye ugyanis, hogy egyetemi város és a menzák mára külön étteremlánccá nőtték ki magukat. Nevük Unicafé és 5-6 márka között kínálják a főételeket. Naponta változik 3-4 tételből és levesekből álló étlapjuk, mely mindig tartalmaz vegetáriánus ételt is. A belvárosban könnyen megközelíthető helyen három Unicafé működik: Az Yliopistonkatu 3, a Mannerhemintie 3C és a Fabianinkatu 31 szám alatt. Az éttermek önkiszolgáló rendszerűek, az étlapok angol és német nyelven is ki vannak rakva. Az árak a főétel mellett vannak jelezve, de fontos tudni, hogy mindig tartalmaznak egy italt, egy tányér salátát, kenyeret és a köretet is. A választott étel nevét bemondva csak a húst és a szószt teszik a tányérra, aztán kell fizetni a kasszánál. A pénztáros megkérdezi, van-e diákigazolványunk, mivel a helyi tanulók olcsóbban ebédelnek. Fizetés után léphetünk oda a salátás, kenyeres és köretes pulthoz, ahol a tányért teleszedhetjük. Általában zöldsalátát és paradicsomot, illetve rizst és többféle burgonyát kínálnak. A kitett kenyerekből magunk szelhetünk és választani lehet rá különböző margarinokból is. Ha finn módra akarunk ebédelni, akkor először a salátát fogyasztjuk el vajas kenyérrel, majd csak ezután következik a főétel, végül a "piimä" néven futó kefírhez hasonló italt vagy a "kotikaljának" nevezett alkoholmentes házisört isszuk.
A városban sétálva egymást érik az ebéd menüket (lounas) kínáló kisebb-nagyobb éttermek. Turistacsapdától nem kell tartani, az általában 7-9 euró közötti ajánlatokban benne van a köret, a saláta és a kenyér is. A kisebb éttermek többsége önkiszolgáló. Ilyen, biztosan 14 euró alatti ebédelési lehetőséget kínál például a VPK étterem (Albertinkatu 29. bent az udvarban), mely hagyományos finn étlappal az ötvenes évek hangulatát idéző belsővel várja a vendégeket. További 20 évet lép vissza az időben a Sea Horse vendéglő (Kapteeninkatu 11), mely a két világháború közötti korszakot idézi. Teljesen egyedinek mondható a Zetor (Mannerheimintie 3-5) hangulata, mely nevéhez híven traktoralkatrészeket használ dekorációnak. Az étteremben esténként népszerű rock klub is működik. A vasútállomással szemben a Golden Star (Kaivokatu 8) kimondottan a sporteseményekre koncentrál, az ebéd mellett a nagy kivetítőkön mindig látható valamilyen verseny. Forma 1-es hétvégéken kimondottan jó a hangulat, érdemes jóval a verseny előtt érkezni, mert hamar elfogynak a helyek.
Az éttermek következő kategóriája a 14-17 euró közötti ebédárakkal jellemzhető. Ezek a helyek már gyakran nem önkiszolgálóak. A felszolgálási díj általában benne van a számlában, ezért borravalót csak a kifejezetten elégedett vendégek adnak. Nehéz leírni a Leningrad Cowboys hangulatát, de talán nem is kell a társulatot ismerő vendégeknek, akik minden bizonnyal nem lepődnek meg az étterem által kínált, a világon egyedülálló "orosz tex-mex" stíluson. A "trendy" helyeket kevésbé szeretőknek a hagyományos finn konyha remekeit rendkívül elegáns környezetben, kiváló minőségben de a szokásosnál kissé alacsonyabb árakon kínáló Kirja (Kirjatyöntekijänkatu 10) ajánlható.